Az Inspi-Ráció megközelítésében a közösségi vállalkozás egy szervezeti modell, aminek a lényegét a következő öt pontban foglaltuk össze:

1. Célja a helyi társadalom, a helyi közösség megerősítése, a társadalmi és a természeti tőke összekapcsolt fejlesztésén, gazdagításán keresztül.
2. Ezt a célt azon keresztül valósítja meg, hogy a vállalkozás hatékonyságát és a közösségi minőséget képes integrálni.
3. Fontos jellemzője, hogy önmaga is közösségi mintát nyújt, azaz a benne dolgozók közösségként élik meg a mindennapi munkát.
4. Vállalkozói jellege miatt sokkal jobban kapcsolódik a célcsoportjához, azonban a hagyományos pályázati, adományi forrásokra is támaszkodik, ezzel segítve a helyi közösséget külső forrásokhoz jutni.
5. A közösségi vállalkozás úgy valósítja meg a nonprofit létet, hogy a benne dolgozóknak biztosítja, a tágabb közösségének elősegíti a megélhetését.

A társadalmi vállalkozásokhoz, ill más hasonló szervezeti modellekhez* képest a közösségi vállalkozás abban különbözik, hogy a szervezeti működését a közösségi minőségre** törekvés jellemzi (2-3 pont), azaz a benne dolgozók közösségként akarják megvalósítani a céljaikat.

A különbség apróságnak tűnhet, pedig szervezetfejlesztőként azt látjuk, hogy ez a törekvés alapjaiban változtatja meg a szervezeti kultúrát. Lényegében minden szervezeti problémának a gyökere az emberek közötti viszonyrendszer minősége, hiszen ha jó az emberek közötti viszony, akkor nyílt, őszinte kommunikációval, közösségi döntéshozással lényegében bármilyen szervezeti probléma kezelhető, megoldható.

Az Inspi-Rációban már a megalakulásakor (2002.) benne volt ennek a szervezeti modellnek a létrehozása, hiszen a stratégiánk egyik alapvetése volt, hogy a pályázatok mellett egyre nagyobb arányban jelenjenek meg a "megbízásos munkák", a közösségre törekvés pedig mindig alapkésztetés volt az Egyesületünkben (ezért is választottuk ezt a szervezeti formát). Az elmúlt több mint egy évtizedben rengeteg szervezetfejlesztési tapasztalatot gyűjtöttünk, az ez alapján kidolgozott tréningjeink (szervezeti fenntarthatóság, civil gazdálkodás) is ebbe az irányba mutattak, hogy a végén megszülethessen a közösségi vállalkozás, mint szervezeti modell.

Lényeges áttörés volt, amikor felismertük, hogy minden szervezeti probléma és annak megoldása visszavezethető az emberi viszonyok szintjére és ezért a legfontosabb szervezeti erőforrás a közösségi minőség. Ezért indítottuk 2013-ban a közösségi minőségre irányuló kutatásunkat***, aminek keretében 20 fenntarthatósági, közösségi kezdeményezést jártunk végig, feltárva azokat a mintázatokat, ami nehezíti és ami elősegíti a közösségi minőség alakulását. Jelenleg a kutatás eredményeit ismertető előadással járjuk az országot, mert hiszünk abban, hogy első lépésként maga az információ is sokat segíthet. Ha, tehát szívesen szerveznél egy előadást ebben a témában, akkor jelentkezz az pablo@inspi-racio.hu címen.

Miért vállalkozás?

A hétköznapi értelemben a vállalkozás alatt egy céget értünk, amit jellemzően a gazdagodása (magánvagyon gyarapítása) érdekében hozott létre a tulajdonos. Ezt erősíti, hogy a tankönyveinkben, az interneten is leginkább csak a következőhöz hasonló meghatározásokat találjuk: Vállalkozáson azt az üzletszerűen végzett tevékenységet, a gazdaság mikroegységét értjük, amelynek célja a vállalkozó jövedelmének, vagyonának gyarapítása.
Mindezt még tovább súlyosbítja, hogy szinte mindenki ismer vállalkozókat, vállalkozásokat akik más emberek, vagy/és a természet kárán gyarapítják vagyonukat. Nagyon mélyen kódolódott, pld. hogy az első milliót nem lehet tisztességesen megszerezni…

Mindezek a tapasztalatok és beidegződések leamortizálták a „vállalkozás” szavunk valódi jelentését.
Az Inspi-Ráció tágabb értelmében használja a vállalkozás szót, tehát olyan emberi szerveződési formát, társadalmi intézményt értünk rajta, amiben az emberek egy közös cél érdekében, közösen vállalnak felelősséget és feladatot, annak érdekében, hogy mind a saját, mind a közösségük megélhetését biztosítsák. Ebben a tágabb értelmében a "VÁLLALKOZÁS" szavunk jelentésrétegeiben kódolt a közös cél érdekében megvalósuló munkamegosztás, azaz a felelősségek, feladatok szétosztása, VÁLLAL-ása, a közös erőfeszítés, a VÁLL-vetve végzett munka, és a VÁLL-unkra nehezedő problémák közös megoldása.

Számunkra fontos kritériuma a vállalkozásnak, hogy megélhetést biztosít, hiszen ez a közösség egyik funkciója**, azaz enélkül nem tud igazi közösség kialakulni! Emiatt a vállalkozásban egy baráti társaságnál komolyabb emberi rendszerekre van szükség, azaz jól működő menedzsment rendszereket kell létrehozni, annak érdekében, hogy képes legyen olyan minőségű terméket, szolgáltatást biztosítani amiért már megéri fizetni az embereknek. A közösségi vállalkozásban azonban ez nem szabad, hogy a közösségi minőség rovására menjen! A közösségi vállalkozás emiatt alapjaiban más szervezeti modell, mint az eddig ismert akár civil-, vagy céges szervezeti modell mert képes a közösség minőséget nem csak megőrizni, hanem erőforrásként használni a vállalkozás hatékonyságában. Hiszünk abban, hogy a közösségi vállalkozások hosszú távon ezért eredményesebbek, jobbak, sikeresebbek lehetnek a mai átlag vállalkozásoknál, mindezt úgy, hogy nem felélik a természeti-, és társadalmi tőkét hanem gazdagítják azt.

Milyen szervezeti formában valósulhat meg közösségi vállalkozás?

Amennyiben a fenti öt minőségi jellemző megvalósul egy szervezetben, akkor annak nincs jelentősége, hogy milyen "hivatalos" szervezeti formában működik, tehát lehet civil szervezet, nonprofit társaság, társas vállalkozás (cég) is közösségi vállalkozás. Ezzel együtt, mivel a közösségi vállalkozás társadalmi küldetés által vezérelt szervezet, ezért egyelőre a civil szervezetek a legesélyesebbek, hogy ezt a szervezeti modellt megvalósítsák. Az Inspi-Ráció csapata kész arra, hogy azokat a civil szervezeteket segítse, amelyekben megért a váltás a közösségi vállalkozási irányba.

Hiszünk abban, hogy a közösségi vállalkozások hálózatos együttműködésben meg tudják teremteni az együttműködés gazdaságát, vagy ahogy az Egyházak Világtanácsának AGAPE (Alternatív Globalizációs az Emberért és a Földért) című tanulmánya és jelentése fogalmaz a SZERETET GAZDASÁGÁT.

Rádió interjú a közösségi vállalkozásról

Egy rádió interjú Zalatnai Lászlóval és Vágvölgyi Gusztávval a Tilos Rádióban közösségi kutatásról, közösségi kezdeményezésekről, közösségi gazdaságról és nem utolsó sorban közösségi vállalkozásról:

2014.07.10 - Inspi-ráció egyesület, avagy közösségi kezdeményezések és vállalkozók by Kovács Ádám Hangpostája onMixcloud

*A közösségi vállalkozáshoz közeli szervezeti formák részletes ismertetését a "A közösségi vállalkozás lényege, meghatározása" című blogbejegyzésünkben olvashattok.

**A közösségi minőség meghatározásáról is olvashattok egy hosszabb írást a blogunkon, aminek keretében ismertetjük a közösség funkcióit is.

***A kutatás záró tanulmányának letöltési oldala.

A közösségi vállalkozáshoz kapcsolódó előadásaink ismertetői.