A mintagazdaság célja

A mintagazdaság célja természettel együttműködő gazdálkodási modell megvalósítása és ennek bemutatása, megismertetése a hegyközi gazdákkal.

Mindezzel hosszú távon a célunk, hogy a hegyközben egy olyan tájrekonstukció megvalósítása, amely visszaállítja a területen a XVI-XVII. században kialakult erdő, hegyi legelő, kaszáló, kistáblás szántó, szőlő-gyümölcsös foltokat tartalmazó mozaikos tájszerkezetet és az erre jellemző fajgazdagságot, amely hosszú távon képes az itt élők megélhetését (helyi élelmiszer termelését és feldolgozását), és ezáltal gazdagodását biztosítani.

Gazdaságfejlesztési elvek

A mintagazdaságban alkalmazott külterjes állattartás kevésbé terheli az azt befogadó természetet és a legelőkön megteremti sok más élőlény életlehetőségeit is. Az emberek sem eszközként, sokkal inkább társként tekintenek az állatokra és a létalapunkat jelentő természetre. A gazdaságban nevelet hucul lovak, kárpáti borzderes szarvasmarhák, cigája juhok mind ősi magyar fajták. Fő erényük a helyi adottságokhoz való igen jó alkalmazkodás, betegségekkel szembeni ellenálló képesség. Ezekre a fajtákra alapozva ugyan nem érhető el olyan termelékenység, mint kifejezetten egy adott célra (pl: tejtermelés) kitenyésztett fajták alkalmazásával, de a gazdaság erőforrásigénye azonban jóval alacsonyabban tartható. Ennek oka elsősorban a külterjes tartási mód igen alacsony beruházás, eszköz illetve takarmányigényében érhető tetten. Az egységnyi erőforrás befektetésre jutó hasznos termék mennyisége így magasabb lesz, mint az intenzív gazdálkodási formák esetén.

A Polyán mintagazdaság szerkezete

A gazdaság szerkezete és az együttműködés tartalma még formálódik, jelenleg három részre tagolódik a gazdaság:

1. Fenti rész (Kis-, és Nagy-Polyán), itt elsősorban a juhtenyésztés folyik és itt tervezzük a juhtartáshoz kapcsolódó haszonvételek (gyapjú és juhtej feldolgozás) elhelyezését is.
2. Középső rész (Hosszú rét), ami a falu határában helyezkedik el és jelenleg Emri Béla méhészetének bázisa.
3. Alsó rész (Bózsva melletti területek), ahol a marhatartás és lótenyésztés folyik, hosszú távon itt szeretnénk kialakítani a helyi termékek kóstoltatásának, értékesítésének egyik helyszínét. Ez lenne a kárpáti borzderes marha fajtamegőrzési programunk központja is.

A gazdaság szerkezete jelenleg megfelel a mintagazdaság kiépítésével kapcsolatos extenzív állattartásra vonatkozó céloknak. A 2009-2010-es gazdálkodási év megmutatta, hogy a jelenlegi szerkezet ki tudja egyenlíteni az időjárási szélsőségeket, hiszen 2009-ben a tavaszi - koranyári aszály kiégette a Polyánokon a legelőt és ezért kizárólag a birkák legeltetésére volt elegendő a gyep minősége. A 2010-es extrém mértékű csapadék és az ezzel járó többszöri árvíz, az alsó területeken lehetetlenítette el a legeltetést, viszont a fenti legelőn jó minőségű füvet eredményezett, így a legeltetés egyik évben sem került veszélybe.

Az eddig elért eredmények

A mintagazdaság kiépítésének még nagyon az elején járunk (tehát jelenleg még nem tudunk mintagazdaságként működni), de az eddig megtett lépések a benne dolgozók önellátását biztosító, valóban a természettel együttműködő gazdaság kiépítésének az alapjait jelentik. Az alapozás azonban igen költséges, hiszen jelenleg csak befektetünk a gazdaság kiépítésébe és így folyamatos anyagi és emberi erőforrás hiánnyal küzdünk.

Az eddigi legfontosabb eredmények:

• A Polyánokon a gyeprekonstrukció szépen halad, sikerült az elmúl két évben jelentősen visszaszorítani a cserjésedést.
• A legeltetés eredménye már most jól láthatóan megmutatkozik a gyep állapotában.
• Elindult az erdőgazdálkodás is a tájidegen fajok vágásával és az őshonos fafajok telepítésével, ill. terjedésük elősegítésével.
• Beindítottunk egy botanikai kutatási programot, aminek részeként egy botanikai monitor rendszert építettünk ki a Polyánokon. A kutatás célja, hogy a hegyi legelő gyeprekonstrukciójához adjon hiteles információkat. A monitor rendszer alapjaként 2008-ban elkészül egy botanikai alapállapot felmérés. Majd erre alapozva 2009-ben egy tájhasználati és természetvédelmi kezelési terv. Ezt követően alakítottuk ki a monitor rendszer
• A Polyánok alsó szélén kerítést építettünk ki 1,5 km hosszan, ami által a területen folyó átjárását sikerült csökkenteni és ezzel elősegítettük, hogy újabb eróziós árkok ne alakulhassanak ki. Ezenkívül biztosítottuk, hogy a Polyánokon legelő állatállomány ne tudjanak keveredni a szomszédságunkban lévő tehenészet állományával.
• Sikerült növelni a juhok létszámát (jelenleg 100 db), ezzel biztosítva a gyeprekonstrukcióhoz szükséges folyamatos legeltetést.
• Elindítottuk a mangalica disznó tenyésztést.
• Beindult a takarmány termelés 14 ha-on, ennek keretében az idén vetettünk, annak érdekében, hogy a gazdaság a téli takarmány tekintetében is önellátó legyen.
• A takarmány termelés és a cserje szárzúzózás érdekében vásároltunk egy Farmer típusú traktort, valamint ehhez szükséges eszközöket. Az eszközök még további fejlesztést igényelnek.
• A gazdálkodás feltételeit javító eszközöket sikerül beszereznünk (pl. juhnyíró, mobil fejőgép, villanypásztorok, köretetők)
• Elindítottunk egy Kárpáti Borzderes génmegőrzési programot. Ennek keretében elkezdtük tenyészteni a Kárpáti Borzderes fajtát, jelenleg 39 db marhával rendelkezünk. Az elképzeléseink szerint a kidolgozásra kerülő sztenderdek alapján történik majd a tenyésztés, aminek az eredményeképp a fajtaelismertetési eljárás keretében Magyarországon bejegyeztetnénk a fajtát magyar borzderes szarvasmarha néven. Ezt követően a mikóházi állomány lenne az egyik törzsállománya a fajtának.

A gazdaságunkban tartott haszonállat fajták

A Polyán gazdaságban a következő haszonállatokat tartjuk:

• A Kárpáti borzderes szarvasmarha
• A hucul ló
• A cigája vagy berke juh
• A magyar lúd
• A magyar kacsa
• A régi magyar tyúkfajták
• A régi magyar pulykafajták